Belga út
A diákok: Tóbiás, Zita, Zsóka, Zsolti, Dávid, Máté, Másik Máté, Klári, Katica és Blanka :)
Az idő nem túl jó, de majd alakul - az osztrák határ átlépése simán ment :)
Végül minden határátkelés simán, és zökkenőmentesen ment. A gyerekekkel olykor nehéz volt megértetni, hogy ez nem mindig volt így, és egy határ nem mindig így néz ki :)
Összességében elmondható, hogy kiegyensúlyozott utunk volt - s képeket is fogunk feltenni, ahogy kicsivel több idő lesz a technikával foglalkozni. Most egyenlőre kellemesen elfáradva várjuk a következő napok kihívásait :)
November 15 hétfő:
Elfoglaltuk icipici, de rendezett, tiszta, és kényelmes ágyú szobáinkat, és egy gyors alvás után reggel taliztunk mindenkivel, és mentünk a reggelihez, ami svédasztalos, és nagyon szép környezetben megterített épületben volt. Aztán örültünk egymásnak a szervezőkkel, mert eddig csak zoomon keresztül értekeztünk, és indultunk is Városházára, ahol már várt minket a helyi sajtó, és városvezető - s az icipici bárányos ajándékok után vezetett városnéző túrára mentünk, ahol olyan fantasztikus történeteket hallhattunk az újjáépített városról, melynek minden háza különböző stlíusban épült, a boszorkányok hadáról, akiket megégettek, az őrült királynőkről, és más szemmel tudtunk nézni a Habsuburg uralkodók cselszövéseire - mert minden résztvevő országnak valahogy mégiscsak köze volt egymáshoz a Habsburgok által - s a "közös" történelem szele életre kelt előttünk :)
Az ebéd az nem hagyományos magyar ebéd volt, de igen finom volt, és nyugatiasan laza - majd az izgalmak máris kezdődtek: a gyerekek vegyes csoportokban a légszennyezettség hatásait tanulmányozzák - egész héten!!! Ardunio szenzorokkal mérnek eseményeket, és tanulnak, és angolul kommunikálnak - mert KELL angolul kommunikálni, mert mindenki angolul beszél és ez így nagyon jó :) A gyerekek egymás között is hamar megtalálták a közös hangot, és valóban megvalósult, hogy egyik diák tanította a másikat - mi tanárok csak nézelődtünk, és fényképeztünk, és büszkék voltunk diákjainkra. És még ez csak az első nap......
Volt vurstli is... de arról mit lehetne írni?!
:)
Fényképeket ITT LEHET NÉZEGETNI! ÉS A TVBEN ITT VOLTUNK :)
November 16. Kedd:
Ma reggel, a reggeli után különbusszal Lilo és Antwerpen felé vettük az irányt - először erdőbe mentünk, ahol kutatók terepen mutatták be, hogy mérik az erdők lélegzetvételét, és elmagyarázták, hogy mekkora jelentősége van a fotoszintetizálásnak, és összességében az erdők gázcseréjének - sokkal nagyobb, mint gondolnánk. Aztán a nagyon híres antwerpeni kikötőbe mentünk ebédelni, egy Soup Kitchen-be, ahol levest ettünk kis csinos vajas kenyérrel - számunkra ez szokatlan volt, de azért megy az ember külföldre, hogy szokatlan tapasztaljon :). A kikötő lenyűgöző volt, aztán egy hidrogéntöltőállomást néztünk meg, ahol a “kutas” elképesztő dolgokat mesélt, a már-már UFO-technológiának látszó eljárásról, s a hidrogéntöltő állomáson még tankolni is jöttek :) :) - egészen megragadott az, hogy mintha a jövő egy szeletét tapasztalhattuk meg……. Nem sokkal ezután vizibuszoztunk, majd Antwerpen belvárosát néztük meg, a vacsi sem maradhatott el, ami ugyancsak rendhagyó módon, nyitott ajtónál történt egy igazán olaszos pizzeriában, majd vonattal tértünk szállásunkra… Így felsorolva is sűrű volt a nap! Hát még megélni... Úgy tervezzük, hogy fogunk még részletesen is írni, de egyenlőre az éccaka közepén képeket töltünk fel:
Fényképek itt a második napról :)
Fényképek 2. része - Tóbiás képek is :)
November 17 szerda.
A mai reggelen újra útra keltünk és elindultunk Technopolis felé... E sorok írója volt már néhány Csodák palotájában, és Klímaházban is, de ez az intézmény elvitte az összes pálmát... Mint Aladár a Mézga családból - egyik helyről a másikig mentünk - egyik csoda a másikat hozta - és nagyon kevés volt a két óra hossza, amit ott tölthettünk. A newtoni fizika minden furcsaságát kipróbálhattuk, tervezhettünk gyógyszert és büszkék lehettünk, hogy 3 lépésből ment - szín sudokut lehetett kirakni - mágneses hidat építeni - tesztelni magunkat az Alzheimer-kór egyik jelére - szeletelni lehetett virtuálisan embert, fókát, csimpánzt azaz izomzatát, keringését, csontvázát tekintve - kerékpározni lehetett a levegőbe, és fel nem lehet sorolni, hogy mi mindent csináltunk. Tanáraink is sokat fejlődtek motorikusan és tér-időérzékelés kompetenciáikban, amikor visongva próbálták ki az ejtőernyő, repülővezetés és terepkerékpározás szimulátorokat....
Óriás sakkot is láttunk, amit remélhetőleg nem sokára a Karolina falai között is rakosgathatunk, de voltak még termek, ahol végre megértettük a tengeri szélerőművek építését, a hidrogéntöltésű eszközök jelentőségét, az új fejlesztések hatásait a tengerre, mint kiapadhatatlan energiaforrásra. Egészen lenyűgözött minket, síkvidék lakóit, hogy micsoda technológiákon dolgoznak mások, hogy az ökoszisztéma visszazökkenjen abba az egészséges állapotába.... Egészen megrendeítő volt szembesülni világunk és emberi tevékenységünk hatásaival pozitív és negatív értelemben is. A Technopolisba bemenet és kimenet sikeresen emeltük meg az autót, mely az emberi lelemény, erő ékes bizonyítékaként állt a lenyűgöző épület előtt...
Az ebéd után kezdődtek a további izgalmak: 3D nyomtatóval és Lézervágóval dolgoztunk csoportokban: a 3D nyomtató nem hozott sok új kihívást - sittysutty megterveztük, amit meg akartunk - szervezőink majd még nyomtatnak, hiszen az egy időigényes dolog - ezt mi is tudjuk a Karolinából... Hanem a lézervágó!!! Hát büszként írhatom, hogy diákjaink mellett tanáraink is nagy lelkesedéssel pikk-pakk elsajátították a lézervágó szoftver használatát - először flamand nyelven tájékozódva, majd angolul és kis segítséggel sikeresen kivágták a karolinás logót egy speciális fa alapanyagból, míg a gyerekek maguknak terveztek és vágattak kulcstartókat, ugyancsak fából. A vacsora belga különlegesség volt, tök leves - nagyon finom!!!, zöldséges husi, és belga mousse - ami annyira, de annyira finom volt, hogy bár a következő heti diétákat romba döntötte, de nem lehetett ellenállni. A vígasz az volt a kalóriák ellen, hogy elmentünk bowlingozni, és a diákok izgatottsága és profizmusa átragadt a tanárokra is - a sikeres gurítások legnagyobb bizonyítéka az volt, hogy a csapatok közötti táblán megjelent a felirat: Zsuzsi neni for President!!!! :) :) :)
Annyi mindent csináltunk két kézzel, hogy nagyon "kevés" képet tudunk ide feltenni:
A képek részletekben ITT TALÁLHATÓAK!
Holnap már utolsó nap lesz - hirtelen az ember nem is tudja, hogy hogyan telhetett el ilyen gyorsan ez a hét, bizonyára azért, mert házigazdáink igyekeztek minél többet megmutatni Lierből és közösségük életéből…. de még nem merenghetünk a záráson, mert holnap még van egy nap! :)
November 19 péntek:
Utolsó nap. Délelőtt a diákok megnézték az eddigi mérés eredményeket, ugyanis mindegyik csoport mért valahol légszennyezettséget, ezek feldolgozásra kerültek, és egy sablonnal elkészítve egy prezentáció készült belőle, amit a diákok angolul adtak elő. S bár némelyikük zavarában nem vette le beszéd közben a maszkot - ezért nehezebben hallható, mindenki ügyesen igyekezett helytállni. Az erről lévő videókat egy későbbi időpontban jelentetjük meg itt - amikor hazaértünk. Az ebéd után még egy laza röplabdára is futotta az energiából és az időből, aztán szabadidő, vásárlásra és vurslizásra fordított idő volt - gyakorlatilag most először a héten. Hat órára visszamentünk, és a sült krumpli-készítő-AUTÓ két főnyi személyzettel a a suli udvarára beállt, és a Búcsúzó partira el kezdte sütni a finomságokat.... majd utána fergeteges buli következett, amelyen eleinte mi öregesen vettünk részt, hiszen mi már ugye öregek vagyunk ehhez, meg hát milyen zenék voltak már - míg a belga diákok alig várták, hogy egy line dance-szel kezdhessék a táncrendet, s a dj is igyekezett mindent beleadni - mert hát az is volt.... A tanárok összeültek a hangszigetelt üvegfal mögött, és értékelték a projektet, és előre is gondolkodtak, hogy májusban, a magyaroszági látogatáskor mi mindenre lehet számítani - - - A Zene jól szólt és emiatt aztán a tanárok is bekapcsolódtak, s a mi diákjainkat is elkapta a fergeteg szele, s végül igen jó hangulat kerekedett. De a holnapi korai indulás miatt búcsúzni készültünk elsőként az országok résztvevői közül, és elénekeltük a tanároknak a Tavaszi szél vizet árasztott, ami tetszés aratott - még a saját körünkben is :) A kapuba kísérés igazán meghatóra sikerült, még az is elérzékenyült, aki eddig nem szokott.
S aki idáig elolvasta kisbeszámolónkat - mely még alakulni fog a napokban képekkel, cikkekkel, és zöngékkel - annak ide teszünk egy olyan fénykép albumot, mely mindenféle: lehet közte életlen is, és kevésbé érdekes - de a mi szívünknek valamiért fontos, mert egy hangulat, egy röpke emlék rejtőzik mögötte... ITT TALÁLHATÓ A kimaradt KÉPEK ALBUMA. (melyet többen készítettünk :) Tóbiás is közte volt - a jobb képek az övéi :)!
November 20. szombat:
Egész nap utaztunk - s még mindig kénylemesebbnek ítéltük mint cuccokkal átvegődni egyik városról a másikra, egyik állomásról a másikra. S mivel ezen a napon az utazás volt a lényeg, inkább linkeket tennénk ide, ahol jártunk:
Technopolis: https://www.technopolis.be/en/, ICOS: https://www.icos-belgium.be/, MAS: https://mas.be/en, https://www.laserimpact.be/, https://hu.wikipedia.org/wiki/Antwerpen-Centraal, https://novekedes.hu/hirek/hazankba-is-megerkezett-a-zold-hidrogen-atadtak-az-elso-toltoallomast